Rákot akart, koboldcápát fogott

Index
2014. 05. 03. 15:25

A floridai Key West mellett rákászott egy férfi, de hálójába belakadt egy öt és fél méteres koboldcápa is – adta hírül az Independent.
A koboldcápa ritka faj, a Mexikói-öbölben egyetlen egyszer tűnt fel korábban, 10 évvel ezelőtt. A halász, Carl Moore lefotózta, majd visszaengedte az állatot.

Fotó: Wikipedia
Fogalmam sem volt, mi az. Le sem mértem, mert féltem, hogy azokkal az ijesztő fogaival kárt tenne bennem.
– magyarázta Moore. A Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) vizsgálja az esetet, mert a koboldcápa jellemzően a Japán-környéki mély vizekben él. A tudósok maguk is keveset tudnak a fajról, David Shiffman tengerbiológus elmondta: sajnálja, hogy nem volt lehetősége alaposan megvizsgálni a kifogott példányt. Egyelőre kénytelen beérni Moore fotójával:

1897-ben Japánban találtak először koboldcápát, mely 500-1200 méter mélyen úszik általában, az átlagos testhossza 2,5-3 méteres.

koboldcápa.jpg

Válasz

Gólyatetemeket találtak Kisszentmártonban

2014. május 1. 11:48 K. E. I. (Dunántúli Napló.)

BARANYA | Vélhetően mérgezésben pusztult el egy gólyapár Kisszentmártonban – adta hírül a Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei Csoportja.

A településen hosszú ideje csak egyetlen gólyapár fészkelt a belterületen lévő egyik villanyoszlopon. A gólyák a tavaszi visszaérkezéskor el is foglalták a fészket, és hozzáfogtak az rendbe tételéhez. A helyi lakosok azonban hamarosan arról tájékoztatták az Egyesületet, hogy az egyik gólya elpusztult a fészekben. Néhány nap múlva pedig a párja tetemét is megtalálták a község mellett az egyik szántóföldön. A tetemen külsérelmi nyomok nem látszottak, minden jel arra mutat, hogy a gólyák mérgezésben pusztulhattak el. Feltehetőleg a település környékén felszedett táplálék okozta vesztüket. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai ezért vizsgálatra begyűjtötték a szántóföldön talált tetemet.

A gólya Magyarországon fokozottan védett állatnak számít, eszmei értéke százezer forint. Lapunk nemrég számolt be róla, hogy március végére szinte összes gólyafészek feltelt, és várhatóan sok gólyafióka születhet a megyében. A rekordot az 1996-os év tartja, akkor 772 példány repült ki a baranyai fészkekből.

Válasz

Világító agancsot kapnak a rénszarvasok

Index
2014. február 19., szerda 13:38 |

A sötétben világító permettel fújják be a rénszarvasok agancsát és bundáját Finnországban, hogy megelőzzék a baleseteket, írja az MTI.

Évente nagyjából 3-5 ezer rénszarvast ütnek el véletlenül az autósok a sötétben, ezért tenni kellett valamit.

Fotó: Anne Ollila
A múlt héten húsz állatot permeztek már be Lappföldön, és ha javulnak a statisztikák, akkor még többet befestenek majd.

világit ó rénszarvas.jpg

Válasz

Csavarral töltött virslivel irtják a kutyákat Cegléden!


ÁLLAT február 13., csütörtök
A Ceglédipanoráma számol be, hogy három-négy centis csavarral töltött virsliket szórt egy ismeretlen a városban, a Budai út és a Külső-Kátai út kereszteződésénél található kutyaiskolánál. Hét virslidarabkát már összeszedtek, azokban mindben volt csavar, sőt kívűl gémkapcsokkal volt körbetűzdelve.

Kép
dscf0091

Az egyik ilyen kisvirslit ette meg Balogh László kutyakiképző 9 éves németjuhásza, de szerencsére kiköpte azt. A kiképző a rendőrségen feljelentést tett. Balogh szerint:

Ha megeszi ezt egy állat, az szörnyű kínok között pusztul el. Ez állatkínzás, vagyis mindenképpen bűncselekmény.
Elmondása szerint reméli, hogy egy kutya sem evett a falatkákból. Ötlete nincs, hogy ki képes ilyen gaztettre, de legutóbb volt egy úr aki a kiképzés során verte kutyáját. Mikor szóltak neki, hogy ne csinálja, dührohamot kapott és a földet verte. A férfit eltanácsolták az iskolától.

csavaros virsli.jpg

Válasz

Gigantikus denevér eső

greenfo/MTI 2014. január 8.

Hozzávetőleg százezer denevér hullott alá az égből és pusztult el az Ausztráliát sújtó hőhullám miatt az ország Queensland szövetségi államában, annak is elsősorban a délkeleti részén.
A földet és a fákat mindenütt az állatok teteme borítja, a tájkép sokakat Alfred Hitchcock filmjeinek hangulatára emlékezteti - írta internetes kiadásában a The Daily Telegraph című brit lap, amely szerint a természetvédők nagyjából 25 denevérkolóniában tapasztaltak tömeges pusztulást.
"Szörnyűséges, kegyetlen módja ez a halálnak" - mondta Louise Saunders környezetvédő a The Courier Mail című helyi újságnak, hozzátéve, hogy 43 Celsius-fok felett a denevérek nem tudnak a levegőben maradni, ők pedig csak annyit tudnak tenni, hogy elaltatják azokat a példányokat, amelyek halálukon vannak.
Közegészségügyi szakemberek arra figyelmeztették a queenslandi lakosokat, hogy a vírusveszélyek miatt ne nyúljanak a denevérekhez, amelyek közül a még életben lévők haraphatnak vagy karmolhatnak. Így is 16 ember szorult orvosi ellátásra, mert nem fogadta meg a tanácsot.
Az állatok tetemeinek bűze már az olyan nagyvárosok lakóit is zavarja, mint Brisbane. A hatóságok szemétgyűjtőket helyeztek ki, hogy abba gyűjtsék a sok ezernyi döglött denevért. Természetvédők attól tartanak, hogy a hőhullám katasztrofális hatással lehet az állam vadvilágára.

Válasz

Az egerészölyv

Ha egy egerészölyvet egy nyitott tetejű 2x2,2 m-es ketrecbe teszünk,
akkor, habár tud repülni, ez a madár végleges fogságba kerül.

A jelenség oka az, hogy az egerészölyv a repülést a földön kezdi egy 3-3,5
m-es futással.
Ha nincs ekkora hely a futásához, akkor szokása szerint ez a madár meg sem; próbál repülni,

; örök életére fogoly lesz ebben a nyitott tetejű kicsiny ketrecben.

A DENEVÉR

Az éjszakában repkedő figyelemre méltó fürge teremtmény,
a közönséges denevér képtelen sík területről felrepülni.
Ha ilyen helyre kerül, csak annyit tehet,
hogy reménytelenül ide-oda csoszog egészen addig,
amíg kétségtelenül fájdalmasan el nem jut valami enyhe emelkedőig,
ahonnan aztán végre a levegőbe vetheti magát.
Akkor aztán, mint a villám, a levegőbe emelkedik.


A DONGÓ
Ha egy dongót egy vizespohárba pottyantunk, amíg el nem pusztul, ott marad,
ha csak ki nem vesszük onnan. Soha nem fedezi fel a menekülés útját pohár
tetején át.

A pohár oldalfalán próbál találni valamilyen kiutat, kitartóan keresve azt a
pohár alján.
Ott keresi a menekülés útját, ahol az nem létezik.
Addig keres, míg el nem pusztul.

Válasz

A különleges magyar bucó lett az év hala

2014 január 02. | Írta: GreenProfit.hu

A magyar bucót választották az év halának 2014-re a Magyar Haltani Társaság honlapján folyt közönségszavazáson.
A magyar bucó a szavazatok 43 százalékával megelőzte a másodikként befutó sügért (40 százalék) és a harmadik gardát (17 százalék) – közölte a társaság szerdán.

A 2014. év halára három hónapon át december 31-ig lehetett szavazni a Magyar Haltani Társaság honlapján. A honlap olvasói hat és fél ezer szavazatot adtak le.
A társaság közleménye szerint igazi különlegesség a magyar bucó, amely kizárólag a Dunában és a Dnyeszterben, valamint ezek mellékfolyóiban él. Vizeink őshonos és bennszülött hala, ezért fokozottan védett. Véletlenül megfogott példányait haladéktalanul vissza kell engedni, ennek ellenére a horgászok körében is népszerű.
Az Európában és Szibériában szinte mindenütt megtalálható sügér gyakori a hazai vizekben is. Nem nő nagyra, de húsa a süllőéhez hasonlóan kiváló, emellett horoggal is jól fogható. Éppen ezért sokan ismerik és kedvelik. A Herman Ottó által sugár kardosnak nevezett, szép formájú garda annak idején "a Balaton partvidékén igazi néptáplálék" volt, napjainkra nagyon megritkult, ezért igényel több figyelmet.
A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász és a menyhal érdemelte ki Az év hala címet.

Válasz

Méreggel öl egy tengeri rák
2013 október 25. | Írta: GreenProfit.hu


Mérges tengeri rákot azonosított egy nemzetközi kutatócsoport. A mintegy hetvenezer ismert rákfajból ez az első, amelyről bebizonyosodott, hogy méreggel öli meg áldozatát.

A százlábúszerű, vak állat a Karib-tenger, a Kanári-szigetek és Nyugat-Ausztrália víz alatti barlangjaiban él. A csörgőkígyóéhoz hasonló mérge lebontja és elfolyósítja áldozatai, azaz más rákfajok testét, amelyet így szív ki külső vázukból.

Mérge toxinok koktélja, mely enzimeket és bénító hatóanyagot is tartalmaz - számolt be a felfedezésről a BBC News a Molecular Biology and Evolution című szaklapban megjelent tanulmány alapján.

A 27 milliméter hosszú Speleonectes tulumensis a gályarákok osztályába tartozik. Létezéséről már tudtak a tudósok, de csak most igazolták, hogy mérgező.

A tanulmány egyik szerzője, Ronald Jenner, a londoni Természettudományi Múzeum zoológusa szerint a felfedezés segíti az állati mérgek evolúciójának jobb megértését.

A gályarákféle pókokéhoz hasonló zsákmányszerzési technikája egyedülálló a rákok között. A méreg a vak barlanglakó teremtmény kitűnő alkalmazkodását mutatja táplálékban szegény környezetéhez - vélte Jenner.

Björn von Reumont, Jenner kollégája hozzáfűzte, ez az első alkalom, hogy mérget használó rákot találtak, így a tanulmány újabb állatcsoportot sorolhat a méreggel rendelkező állatok közé.

GreenProfit – MTI

Válasz

Csiga-biga gyere ki

Szex után eldobja péniszét egy csigafaj

Egy napon belül „gondoskodik” az új nemi szervről.

Némelyik tengeri csiga egyszeri használat után egyszerűen ledobja péniszét, ám 24 órán belül újabbat növeszt - figyelték meg japán tudósok.

Ezt a szokatlan párzási viselkedést a hermofrodita (hímnős) Chromodoris reticulata fajnál figyelték meg, amelynek példányait a csendes-óceáni Okinava szigeténél gyűjtötték be.

"Egyetlen más állat sem ismert arról, hogy többször is eldobható hímvessző segítségével párosodjon" - írták a japán kutatók a brit tudományos akadémia Biology Letters című tudományos szaklapjában szerdán közzétett tanulmányukban.

A Szekizava Ajami vezette kutatócsoport tagjai a begyűjtött egyedeket kettesével tartályokba helyezték. Ezek az állatok szimultán hermafroditák, azaz olyan egyedek, amelyekben mindkét nem nemi szervei jelen vannak, és egyidejűleg mindkettőt képesek használni.

A tudósok összesen 31 párosodást figyeltek meg, amelyek pár másodperctől néhány percig tartottak, majd a tengeri csigák eltávolodtak egymástól, és 20 perccel később pedig "lehullatták" hímvesszőjüket.

A szakemberek a csigák belső felépítését alaposan tanulmányozva megállapították, hogy az állatok péniszének nagy része testükben spirálszerűen tekeredik. Ennek alapján képesek összesen három himvessző-hosszúságot belsejükben "raktározni", és 24 órán belül egy újabb péniszt növeszteni. Azt is megfigyelték, hogy az állatok legfeljebb háromszor voltak képesek párzani, az aktusokat egy-egy nap választotta el egymástól. Az "eldobhatóságra" minden bizonnyal azért van szüksége a csigának, mert pénisze tüskés, így "nehéz" lenne számára visszahúzni. A kutatók a tüskékben spermiumot találtak. A csigák péniszén lévő tüskék egyébiránt vélhetően azt szolgálják, hogy eltakarítsák a többi partner által hátrahagyott spermákat.

A tengeri csigán kívül még számos állatról ismert, hogy "megválnak" testük valamely részétől, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a Chromodoris reticulata az első olyan ismert faj, amely képes nemi szervét visszanöveszteni.
.

Válasz

Így végzik ki az állatokat a szőrméjükért

Megdöbbentő

Mielőtt szép bundát vennél, gondold végig, hogyan is készül a divatos holmi. Különösen, ami az élő állatokra vonatkozik.

Szerző: Fehér Ági

A múlt héten mutatta be a Gas elérhető árú szőrmekollekcióját. Az elérhető ár itt valódi szőrmére vonatkozik, így aztán utánanéztünk, hogy miből is készül egy szőrmekabát, ami kétségkívül szép, de vajon milyen áron?

Cukiságok lenyúzva

A szőrméért tartott állatok sorsa borzalmas, ha dióhéjban szeretnénk összefoglalni. Már régen nem vadászok szállítják a szükséges mennyiséget, maximum a legritkább fajtákból. Ahogyan a csirkéket is nagy üzemben tenyésztik, a nyulat, a hódokat, a csincsillát is. Az üzemi környezet vadállatoknak eleve borzalmas, főleg, ha csak egy és négy négyzetméter közötti területtel gazdálkodhatnak, és ezt sem udvaron, hanem ketrecekben. Ez persze az átlag, és lehet, hogy úgy jön ki az eredmény, hogy egy ketrecre mondjuk négy nyulat vagy hódot számolunk.

A legtöbb szőrmeüzemben a ketrecek nem a földön vannak, hanem egy méterrel felette, így a kipotyogó ürüléket nem kell eltakarítani - elképzelhető, hogy milyen bűzben élik le az állatok az életüket.

A szőrmefarmok tulajdonosai egy négyzetcentiméternyi darabot sem szeretnének elveszteni, így nem puskával ölik le az állatokat, hanem kíméletesebb módon. Itt a kíméletes szó magára a szőrmére vonatkozik. Áramot vezetnek az állatok végbelébe, vagy gázkamrába zárják őket. A legolcsóbb megoldás, ha egy nagy dobozba zsúfolják össze őket, majd egy kamion kipufogócsövére kötik a ládát, és addig járatják a motort, amíg az utolsó állat el nem pusztul.

A rókákat nyakukra húzott fémhurokkal rángatják ki a ketrecből. Egy pólust az állat végbelébe, egy másikat a szájába dugnak, majd halálos áramütéssel sújtják. A nercbunda akkor nem sérül, ha a nyérceket megfojtják, a csincsilláknak pedig kitekerik a nyakát. Ez a munkát végzők szakértelmétől függően gyakran nem sikerül elsőre. A csincsillákat is meg lehet ölni árammal; ilyenkor a nemi szervükbe vezetik az elektromosságot, ami hosszú, borzalmas haláltusához vezet.

Szerencsére egyre több uniós országban tiltják be a szőrmefarmokat, illetve próbálnak javítani az állatok körülményein, de akkor is érdemes végiggondolni, hogy megéri-e a divat az állatok halálát.

Válasz