A cinegék éve jön



Rendhagyó módon idén egy gyakori fajt nevezett ki az év madarává a Magyar Madártani Egyesület. A választás azért esett a széncinegére, mert számuk növekedését és állományuk stabilitását társadalmi összefogás tette lehetővé.

A széncinege hazánk egyik legelterjedtebb énekesmadara, mindenhol költ, ahol mesterséges vagy természetes fészekodúkat talál. Kedveli az idősebb tölgyeseket, fenyveseket, de a mezőgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is elterjedt.

A madár éppen gyakorisága miatt nyerte el a 2011-es év madara címet, hiszen megmutatja, hogy a lakosság részvétele a madárvédelemben meghozza eredményét. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető mind hozzájárult a faj sikeréhez – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Gyakori, de védett

A széncinege a verébalakúak rendjébe tartozik, 14 centiméteres hosszával és 16-22 gramm súlyával a legnagyobb a cinegefélék között. Igen színpompás madár, hasán sárga, hátán zöld tollazatú csőre és feje a két fehér arcfoltot leszámítva fekete. Télen főleg magokkal, tavasztól őszig rovarokkal táplálkozik, illetve fiókáit is rovarokkal eteti, ezért a fontos szerepet tölt be a biológiai védekezésben.



A Magyarországon költő széncinegék nagy része a telet is itt tölti, kisebb részük a környező országokba „kóborol”. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Elterjedtségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2009-ben 14 700 egyedet gyűrűztek meg hazánkban, ezzel a legtöbbet jelölt fajok közé tartozik.

Nélkülünk nem megy

A széncinege védelméhez bárki hozzájárulhat, nem csak kertekben, de akár panellakások ablakában, erkélyein is kihelyezhetünk odúkat, etetőt és itatót. Etethetjük őket sótlan napraforgóval és faágra szúrt almával is. Fontos tudni, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják az odút, ezért a kertben talált tollas fiókákat nem kell „megmenteni”, a szülők gondoskodnak róluk.


A széncinege az emberek segítségének és nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönheti elterjedtségét, azonban a pozitív példák ellenére nem felejthetjük el, hogy korunk egyik legnagyobb kihívása az élőhelyek visszaszorulása és a fajok eltűnése – figyelmeztet az MME. 2010, a biodiverzitás nemzetközi éve kudarc volt az Európai Unió életében: nem sikerült teljesíteni az élővilág sokszínűségének fenntartására vonatkozó vállalásokat.

A következő hónapok feladata – hazánk elnökletével - hogy egy új, végrehajtható és hatásos stratégiát dolgozzunk ki a következő 10 évre. Ha nem sikerül a rövidtávú gazdasági érdekek elé helyezni a környezet- és természetvédelem érdekeit, akkor a következő évtizedben már visszafordíthatatlan következményekkel számolhatunk.