A hatalmas szemekkel, apró szájjal, orral és fülekkel rendelkező pápaszemes makik súlya alig éri el a 140 grammot, méretük pedig alig 10-14 centiméter. Előfordulási helyük a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes részei. Elsősorban rovarokat rágcsálnak, amelyek esetenként nagyobbak, mint maguk a makik.

A lágyhéjú teknősök közé tartozó Cantor lágyhéjú teknős igen ritka állatfaj, amely akár két méter hosszúra is képes megnőni, súlya pedig elérheti az 50 kilogrammot is. Erre az óriás, 11 kilogrammos példányra Kambodzsában akadtak rá 2007-ben.

A madagaszkári gombás denevér az eddigi ismeretek szerint kizárólag Madagaszkár bizonyos részein fordul elő - életmódjára vonatkozóan még igen kevés információval rendelkezünk. E denevérfajtának legfeltűnőbb jellegzetessége a füle tövében lévő, kalapos gombára emlékeztető kiemelkedés, amelynek a nevét is köszönheti.

Ez a különleges majomfajta Borneo sűrű láperdeiben él. Ismertetőjele a hímek megnagyobbodott orra, amelynek hossza esetenként elérheti a 17 centimétert is, amelynek valószínűsíthetően a zengő orrhang képzésében van szerepe. Az egyik legnagyobb fán élő majomfajta: a hímek súlya elérheti a 20 kilogrammot is - a nőstények súlya általában alig 10 kilogramm.

Az angóranyúl származásáról keveset tudni, feltehetően szülőhazája valahol Kis-Ázsiában van. Jellegzetes gyapjújáért elsőként Kasmírban tenyésztették, majd Angliában lett népszerű, manapság azonban a világ számos pontján tenyésztik. A 3-5 kilogrammos nyúl évente több mint fél kilogrammnyi gyapjút termel. Elsősorban albínó változatát kedvelik.

Az elefántcickányok Afrika sivatagos-félsivatagos részein, szavannáin és trópusi erdeiben élnek. Az elefántcickány hossza 10-30 centiméter között alakul, súlya pedig körülbelül fél kilogramm. Üldözői elől hosszú, igen erős hátsó lábai segítségével szökellve menekül. Általában sötétedéskor és hajnalban aktív.