Becstelen integetőrákok

A tisztességtelenség talán jóval elterjedtebb az állatvilágban, mint korábban gondolták. Ausztrál ökológusok fölfedezték, hogy egyes integetőrákok „átverik” a többieket harci képességeiket illetően.

Egyes integetőrákok olyan ollókat növesztenek, amelyek erősnek látszanak, de valójában gyengék és rossz minőségűek.

Az állatok harci vitézségével kapcsolatos jelek küldése egymásnak, illetve e jelzések becsületessége régóta fejtörésre készteti az evolúcióbiológusokat. Méretük ellenére – átmérőjük alig két centiméter – az integetőrákok ideális alanyok a jelzések becsületes vagy becstelen voltának tanulmányozásához. Ennek oka az, hogy a hímek egyik ollója jelentősen megnagyobbodott (ezzel csalogatják oda a nőstényeket vagy harcolnak a rivális hímekkel), és ha a csaták közben letörik ez az ollójuk, akkor képesek újat növeszteni helyette. A fajok többségénél az új olló ugyanolyan, mint a régi volt, de néhány faj tagjai „csalnak”. Ezek csak látszatra növesztenek ugyanolyan ollót, amilyen az eredeti volt, de takarékoskodnak, mert az új olló könnyebb és nem fogazott.

Dr. Simon Lailvaux ausztrál kutató, az University of New South Wales munkatársa tanulmányában közölte, miszerint az a legérdekesebb, hogy ezeket a „talmi” ollókat a többi hím nem tudja megkülönböztetni a normális ollóktól. A hímek harc előtt fölmérik egymást, és az ollók mérete nagy szerepet játszik abban, hogy milyen erősnek tartják az ellenfelet.

Lailvaux és munkatársai az Ausztrál Nemzeti Egyetemről megmérték számos integetőrák nagyobb ollóját és összevetették két fontos harci tényezővel: az olló erejével és azzal, hogy az állat mennyi ideig képes kivédeni az ellenfél próbálkozásait, hogy kihúzza őt a lukjából. Azt tapasztalták, hogy az eredeti olló mérete hűen tükrözi az erejét és a rák azon képességét, mennyire tud ellenállni a kihúzási kísérleteknek. Ez a kapcsolat azonban nem áll fenn a regenerálódott ollónál.

„Ez azt jelenti, hogy míg az ellenfelek pontos képet kaphatnak az eredeti ollóval fölfegyverkezett hímek képességeiről a nagyobb ollójuk mérete alapján, a regenerálódott olló nem szolgáltat semmilyen megbízható információt a teljesítőképességről. A regenerálódott ollóval rendelkező rákok „blöffölhetnek” harci képességeiket illetően, akárcsak a játékosok egy pókerpartiban. Általában nem jó harcosok, de ollójuk külleme meggyőzheti a többi hímet, hogy nem érdemes harcba bocsátkozni velük. Egyetlen esetben nem válik be ez a trükk, ha a regenerálódott ollójú hímek territóriumot tartanak fönn. Ez azt jelenti, hogy nem járkálhatnak körbe, és választhatják meg maguk az ellenfeleket, hanem mindenkivel meg kell küzdeniük, aki kihívja őket. Ilyenkor előbb-utóbb jön valaki, aki leleplezi a blöffjüket” – magyarázta Lailvaux.

A tanulmány azért fontos, mert fényt derít egy olyan problémára – a becstelenségre –, amelyet alapvetően nehéz tanulmányozni. „Egyik oka annak, hogy keveset tudunk a becstelen viselkedésről az, hogy nehéz tetten érni. A becstelen jelzéseknek éppen az a lényege, hogy nehéz őket észrevenni. Kutatási szempontból szerencse, hogy az integetőrákok rendszere olyan, amelyet kísérletileg vizsgálhatunk és ellenőrizhetjük a hipotéziseinket” – mondta Lailvaux.

Az eredmények fontosak az egyéni szaporodási siker és túlélés értékelése szempontjából is, és rámutat a becstelen jelzések előnyeire és hátrányaira. Sokszor ugyanis célszerűbb becsületes jelzéseket alkalmazni, mert akkor az állat nem keveredik véres, esetleg halálos kimenetelű harcba egy nálánál jóval erősebb egyeddel. Máskor viszont bejön a blöff.