Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
ÁLLATKERTEK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
ÁLLATKERTEK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
ÁLLATKERTEK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
        Üdvözlettel,
 
ÁLLATKERTEK vezetője      
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Becstelen integetőrákok
A tisztességtelenség talán jóval elterjedtebb az 
állatvilágban, mint korábban gondolták. Ausztrál ökológusok fölfedezték,
 hogy egyes integetőrákok „átverik” a többieket harci képességeiket 
illetően. 
 
Egyes integetőrákok olyan ollókat növesztenek, amelyek erősnek látszanak, de valójában gyengék és rossz minőségűek.
Az állatok harci vitézségével kapcsolatos jelek küldése egymásnak, 
illetve e jelzések becsületessége régóta fejtörésre készteti az 
evolúcióbiológusokat. Méretük ellenére – átmérőjük alig két centiméter –
 az integetőrákok ideális alanyok a jelzések becsületes vagy becstelen 
voltának tanulmányozásához. Ennek oka az, hogy a hímek egyik ollója 
jelentősen megnagyobbodott (ezzel csalogatják oda a nőstényeket vagy 
harcolnak a rivális hímekkel), és ha a csaták közben letörik ez az 
ollójuk, akkor képesek újat növeszteni helyette. A fajok többségénél az 
új olló ugyanolyan, mint a régi volt, de néhány faj tagjai „csalnak”. 
Ezek csak látszatra növesztenek ugyanolyan ollót, amilyen az eredeti 
volt, de takarékoskodnak, mert az új olló könnyebb és nem fogazott.
Dr. Simon Lailvaux ausztrál kutató, az University of New South Wales 
munkatársa tanulmányában közölte, miszerint az a legérdekesebb, hogy 
ezeket a „talmi” ollókat a többi hím nem tudja megkülönböztetni a 
normális ollóktól. A hímek harc előtt fölmérik egymást, és az ollók 
mérete nagy szerepet játszik abban, hogy milyen erősnek tartják az 
ellenfelet.

Lailvaux és munkatársai az Ausztrál Nemzeti Egyetemről megmérték számos 
integetőrák nagyobb ollóját és összevetették két fontos harci 
tényezővel: az olló erejével és azzal, hogy az állat mennyi ideig képes 
kivédeni az ellenfél próbálkozásait, hogy kihúzza őt a lukjából. Azt 
tapasztalták, hogy az eredeti olló mérete hűen tükrözi az erejét és a 
rák azon képességét, mennyire tud ellenállni a kihúzási kísérleteknek. 
Ez a kapcsolat azonban nem áll fenn a regenerálódott ollónál.
„Ez azt jelenti, hogy míg az ellenfelek pontos képet kaphatnak az 
eredeti ollóval fölfegyverkezett hímek képességeiről a nagyobb ollójuk 
mérete alapján, a regenerálódott olló nem szolgáltat semmilyen 
megbízható információt a teljesítőképességről. A regenerálódott ollóval 
rendelkező rákok „blöffölhetnek” harci képességeiket illetően, akárcsak a
 játékosok egy pókerpartiban. Általában nem jó harcosok, de ollójuk 
külleme meggyőzheti a többi hímet, hogy nem érdemes harcba bocsátkozni 
velük. Egyetlen esetben nem válik be ez a trükk, ha a regenerálódott 
ollójú hímek territóriumot tartanak fönn. Ez azt jelenti, hogy nem 
járkálhatnak körbe, és választhatják meg maguk az ellenfeleket, hanem 
mindenkivel meg kell küzdeniük, aki kihívja őket. Ilyenkor előbb-utóbb 
jön valaki, aki leleplezi a blöffjüket” – magyarázta Lailvaux.
A
 tanulmány azért fontos, mert fényt derít egy olyan problémára – a 
becstelenségre –, amelyet alapvetően nehéz tanulmányozni. „Egyik oka 
annak, hogy keveset tudunk a becstelen viselkedésről az, hogy nehéz 
tetten érni. A becstelen jelzéseknek éppen az a lényege, hogy nehéz őket
 észrevenni. Kutatási szempontból szerencse, hogy az integetőrákok 
rendszere olyan, amelyet kísérletileg vizsgálhatunk és ellenőrizhetjük a
 hipotéziseinket” – mondta Lailvaux.
Az eredmények fontosak az egyéni szaporodási siker és túlélés értékelése
 szempontjából is, és rámutat a becstelen jelzések előnyeire és 
hátrányaira. Sokszor ugyanis célszerűbb becsületes jelzéseket 
alkalmazni, mert akkor az állat nem keveredik véres, esetleg halálos 
kimenetelű harcba egy nálánál jóval erősebb egyeddel. Máskor viszont 
bejön a blöff.
| 
 | 
 | 
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!