Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Biológiai fegyver a katicánál
A harlekinkatica nevét onnan kapta, hogy nagyszámú színváltozatban létezik feketétől a pirosig, pöttyöstől az egyszínűig. Nagyobb és szaporább, mint például a nálunk őshonos hétpettyes katica, ráadásul szívesen fogyasztja a hétpettyes lárváit. Mivel ugyanazon élőhelyen és táplálékforráson osztoznak, csak idő kérdése, hogy mikor szorítja ki végleg Magyarországról is meséink és mondókáink kedves kis bogarát. Az ő szemszögéből a harlekin igazi „vérkatica”.
Biológiai fegyver
A testi erőn túl most német kutatók felfedeztek egy biológiai fegyvert is a harlekinek eszköztárában. Egy parazitáról van szó, amely a Közép-Ázsiában őshonos bogáron, annak petéin és lárváin élősködik, ám neki semmiféle kárt nem okoz. Ha viszont más katicafajba fészkeli magát, halálossá válik.
A kísérlet során a hétpettyesekbe fecskendezett parazita minden esetben elpusztította a bogarakat két héten belül. Mivel pedig a katicák gyakran megeszik egymás különböző fejlődési szakaszban lévő utódait, a fertőzés igen gyorsan terjedhet és pusztíthat az őshonos fajok körében.
Harapós albérlő
Mindez persze nem a szerencsétlen harlekin hibája, ő csak éli életét. Az ember volt az, aki Amerikába és Európába is eljuttatta az ázsiai fajt, méghozzá többé-kevésbé jószándékkal. Nagyétkű fajról van szó, ezért a mezőgazdaságban, kertkultúrákban környezetbarát kártevőirtóként használták. Csakhogy a bogarak kiszabadultak és kiválóan feltalálták magukat az új környezetben.
Annyira jól, hogy még az embernek is gondot okoznak. Késő ősszel hatalmas rajokban, esetlenül repkedve keresnek maguknak nyugodt, védett téli szállást és szívesen élnek a civilizáció nyújtotta lehetőséggel: előszeretettel húzzák meg magukat épültek, autók, sőt a lakások rejtett zugaiban.
A lakásokba beköltöző állatok nem veszélyesek, de igencsak kellemetlen albérlők. egyeseknél a testükben található vegyület allergiás reakciókat válthat ki és meglepő módon a harlekinkatica meg is haraphatja az embert. Ennek következtében a bőrön pirosság és enyhe duzzanat keletkezhet a befecskendezett emésztőenzimnek köszönhetően. Ráadásul még elkötelezett természetbarátok számára is sokkoló élmény lehet, amikor melegebb téli napokon akár százával másznak elő a lakásban a bogarak.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!