Osztályozás

A csimpánzok (latinul Pan troglodytes) az emlősök osztályán belül a főemlősök rendjébe és az emberszabásúak családjába tartoznak, az állatok azon csoportjába, amelybe a gorillák, orangutánok és a bonobók (meg egyébként az ember is). Mind az emberszabásúak, mind a majmok a főemlősök közé tartoznak, de az emberszabású majmok több dologban eltérnek a majmoktól: nincs farkuk, testméretük és súlyuk nagyobb, mint a legtöbb majomé, széles a mellkasuk és sokkal egyenesebb a testtartásuk. Ráadásul biológiai, genetikai értelemben az emberszabású majmok közelebb állnak az emberhez, mint bármely más főemlőshöz

.

Élőhely

A csimpánzok a trópusi Afrika több országának rejtett zugaiban is megtalálhatóak, így például Kamerunban, Gabonban, Tanzániában, Ugandában, a Kongói Köztársaságban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. A trópusi esőerdők övén belül nagyon változatos az élőhelyük. Főként primer, érintetlen erdőkben élnek, de megtalálhatóak másodlagos, kivágott, majd felújult erdőkben is, nyílt erdőségekben, bambuszerdőkben, mocsárerdőkben vagy akár a nyílt szavannán. Eme alkalmazkodó-képességük ellenére, a fakitermelési műveletek nagy mértékben veszélyeztetik a csimpánzokat, hiszen az erdők pusztítása közvetlenül elősegíti a bozóthús-kereskedelem terjedését is.

Fizikai jellemzők

A csimpánzok vastag fekete bundájukról és lapos, csupasz pofájukról ismerhetők fel. A kicsiknek fehér farokbojtjuk van, amely felnőttkoruk elején eltűnik. A csimpánzok rendszerint mind a négy vágtagjukon - a talpukon és a kezük ujjain járnak. Szükség esetén azonban két lábon is tudnak járni, például hogy amikor valamit visznek magukkal a karjukban, lássanak előre. Egy átlagos felnőtt hím csimpánz hozzávetőlegesen 120 cm magas és mintegy 60 kg-ot nyom, a nőstény kisebb, csak 90 cm magas és kb. 40-45 kg. Egy átlagos újszülött csimpánz körülbelül 900-1800 grammos. A csimpánzok 40-50 évig élnek, de fogságban néha 60 évnél is tovább.

Viselkedés

A csimpánzok agyának szerkezete meglepően hasonlít az emberéhez. Viselkedésük, szociális kapcsolataik, érzelmeik kifejezése és annak igénye, intellektuális képességeik több tekintetben hasonlóak az emberéhez. Különféle mentális jellegeket, amelyeket egykor kizárólag az embereknek tulajdonítottak, már kimutattak a csimpánzoknál is. Ilyenek az értelmes gondolkodás, az absztrakció, az általánosítás vagy az én-tudat. Nem-verbális kommunikációt, úgymint ölelést, csókolást, hátba veregetést, csiklandozást is leírtak náluk. Sok érzelmük, pl. öröm és szomorúság, aggodalom és kétségbeesés, hasonló vagy akár ugyanolyan mint a miénk. Különösen szoros párhuzam mutatkozik a csimpánzkölykök és a gyerekek között. Mind a kettő képes véget nem érően játszani és csintalankodni, nagyon kíváncsiak, megfigyelés és utánzás révén tanulnak, és mindenek felett állandó megerősítést és figyelmet igényelnek. Ezenkívül a csimpánzkölykök egészséges fejlődéshez ugyanúgy elengedhetetlen a gyengéd fizikai kontaktus, mint a gyerekek számára. A csimpánzok 10 éves koruk körül érik el az ivarérettséget, de csak néhány évvel később szaporodnak először. A nőstényeknek rendszerint ötévente születik kicsinye, de egy anya élete során általában nem nevel fel 3 utódnál többet teljes érettségükig, mivel magas a fiatalkori mortalitási ráta. A vemhesség kicsit kevesebb, mint 8 hónapig tart. A kölyköket 4 éves koruk körül választja el anyjuk, de 8-9 éves korukig még nagyon sok időt töltenek együtt és gyakran egész életükre szoros kötelék marad közöttük. Ismert jelenség, hogy az anya halála esetén az idősebb testvérek (akár hímek is) adoptálják kisebb testvérüket.

Szociális szerveződés

A csimpánzok társas állatok, a csoporton belül egyértelműen hímdominancia érvényesül, egy vezető, alfa hímmel az élen, de mind a hímekre, mind a nőstényekre jellemző a hierarchikus szerveződés. Ezt a hierarchiát arckifejezések, pózok, érintkezés, kurkászás és hang által történő kommunikációval erősítik. A csimpánzoknak több mint 30 különböző hívójelük van, amelyek akár 3 km messze is elhallatszanak. Közösségeik 20-100 egyedből állnak. A csimpánzcsoportnak különleges dinamikája van, mivel a nap során többször apró részekre bomlik és a néhány állat, ami együtt marad, egy csapatot alkot, együtt vándorolnak a nap során, együtt kutatnak táplálék után, együtt esznek, alszanak, játszanak. A csapatok összetétele változó, de az anyák mindig együtt maradnak kölykeikkel és egyes szoros kapcsolatban lévő hímek is gyakran egy csapatban vándorolnak. A csapatok napközben többször összeforrnak a nagy csoporttá, például ha egyik csapat egy különösen gazdag, érett gyümölcsű fára bukkan, és az éjszakát is a nagy csoportban töltik a csimpánzok. Ezt a fajta dinamikát szétváló - egyesülőnek (angolul fission - fusionnak) nevezik.

Táplálék

A csimpánzok mindenevők. Bár táplálékukat elsősorban növényi részek, gyümölcsök, levelek, rügyek alkotják, nem elhanyagolható mennyiségben állati eredetű táplálékot (rovarokat, férgeket) is fogyasztanak, sőt alkalmanként vadásznak, és kisemlősök, főként vaddisznók, majmok, valamint antilopok húsát fogyasztják.

Eszközkészítés

A csimpánzok sokféle probléma megoldására használnak eszközöket. Például botok és fűszálak segítségével hangyákat, illetve termeszeket „halásznak" vagy faüregeket tágítanak ki velük, méz után kutatva. Levelekből szivacsot készítenek úgy, hogy megrágják, majd vízbe mártják, s ezután kiszürcsölik belőle a vizet. A túl kemény héjú gyümölcsöket és kagylókat botokkal és kövekkel törik fel. Eszközöket nem csupán táplálkozáshoz használnak; a hím csimpánzok erőfitogtatáshoz előszeretettel használnak botokat, ágakat és köveket.

A csimpánzok megőrzésének érdekében tett erőfeszítések

A csimpánzok a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint a veszélyeztetett fajok közé tartoznak, és számuk egyre fogyatkozik, annak ellenére, hogy nemzetközi törvények védik őket. Számuk csökkenésének egyedüli oka, sajnos, az emberi lény. A felnőtt csimpánzokat vadásszák a húsuk miatt, és más állatoknak állított csapdák is gyakran megcsonkítják, vagy megölik őket. Élőhelyüket a fakitermelő társaságok, valamint a mezőgazdasági fejlesztéseknek helyet teremteni szándékozó erdőirtások pusztítják. Az anyákat gyakran megölik azért, hogy kölykeiket eladhassák kereskedőknek szórakoztatási célokra vagy házi kedvencnek. Csimpánzok befogása a vadonban orvosi kutatások céljából napjainkban már viszonylag ritka, bár a csimpánzok és az emberek között mutatkozó annyira nagy élettani hasonlóság - vérösszetétel, immunológia stb. - miatt a tudósok orvosbiológiai kutatásokban a kísérletek során emberek helyett erre a célra tenyésztett csimpánzokat használnak.
Nem olyan régen, alig 50 évvel ezelőtt még millió számra éltek csimpánzok Afrikában. Ma kevesebb, mint 150.000-en vannak. A Jane Goodall Intézet több afrikai országgal működik együtt annak érdekében, hogy segítse megállítani a csimpánzok élőhelyének rendkívül gyors degradációját és megmentse az orvvadászok által foglyul ejtett csimpánzkölyköket.