Az új fajokról készült képeket és leírásokat most szándékosan a biodiverzitás világszerte május 22-én tartandó nemzetközi napja előttre időzítve tették közzé a kutatók. A nemzetközi biológuscsoport a sziget Indonéziához tartozó nyugati részén, a 2000 méter fölé magasodó Foja-hegység trópusi esőerdeiben vizsgálódott. A Conservation International nevű nemzetközi természetvédő szervezet és a National Geographic Society közlése szerint az expedíció során talált fajok közül több valószínűleg új a tudomány előtt, köztük számos emlős, egy hüllő, egy kétéltű és vagy egy tucatnyi rovar.

A hegyesorrú fabékát a kutatók mindjárt el is nevezték – igaz, nem tudományos igénnyel – Pinokkiónak, ugyanis a hímnek hosszú, hegyes orra van, amely felfelé mered, amikor párját hívja, egyébként pedig lekonyul. A narancsárga fényben játszó szemű görbekarmú gekkót az expedíciót segítő helybéli erdei vezetők nem is merték megfogni, úgy féltek tőle. A leírt emlősök közül a valódi kengurufélék (Macropodidae) közé tartozó wallabi nem csak azért különleges, mert egy új faja az erszényes állatcsoportnak, hanem attól is speciális, hogy valamennyi közül ő a legkisebb termetű.

„Miközben az állatok és a növények világszerte évmilliók óta nem látott ütemben pusztulnak ki, ezeknek az elképesztő életformáknak a felfedezése olyan örömhír, amelyre nagy szükségünk volt” – nyilatkozta Bruce Beehler, a Conservation International munkatársa, az expedíció egyik résztvevője. „Az ilyen helyek egy egészséges jövőt jelentenek mindannyiunk számára, és megmutatják, hogy még nincs késő megállítani a jelenlegi kihalási válságot" – tette hozzá.

A napokban jelent meg az ENSZ Global Biodiversity Outlook című jelentése, amely rendkívül borús képet fest a biológiai sokféleség globális helyzetéről. Hacsak a kormányok nem tesznek sürgősen drasztikus lépéseket, az állat- és növényfajok kipusztulása nagy valószínűséggel rövidesen eléri azt a pontot, ahol a folyamat már visszafordíthatatlanná válik – olvasható a tanulmányban.

A világszervezet jelentése szerint a biológiai sokféleség zsugorodásáért elsősorban a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az aszályok, az élőhelyek zsugorodása, azerdőirtás, az orvvadászat és a túlhalászat a felelős.