Évente száz tigris életébe kerül az illegális kereskedelem

2010. november 10. 08:57

A tigristestrészek illegális kereskedelme több mint ezer vadon élő nagymacska elpusztításához vezetett az utóbbi évtizedben –sugallja egy új jelentés

A Traffic International – a vadállatok kereskedelmét felügyelő hálózat – csontokat, bőröket és karmokat talál a leggyakrabban lefoglalt áruk között. A kereskedelem a nagymacskák védelmére irányuló erőfeszítések dacára is folytatódik – figyelmeztet a jelentés.

Az elmúlt évszázadban a tigrisek egyedszáma mintegy 100 ezerről a becslések szerint összesen 3500-ra csökkent. A tanulmány – melynek során 13, a Panthera tigris populációinak otthont adó országból 11 adatait elemezték – becslései szerint, 1069 -1220 tigrist öltek meg, hogy a tigristestrészek iránti tiltott igényeket kielégítsék.


1987 októbere óta, a tigrisek az Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről (CITES) I-es Függelékében - a kihalással fenyegetett fajok - van felsorolva. Ez azt jelenti, hogy az állatokkal, illetve testrészeikkel történő kereskedelem tiltott.

A jelenlegi szám 481 elfogott áru elemzésén alapszik. Több mint 275-öt Indiában foglaltak le, mely – a szerzők szerint – mintegy 469-533 tigrist reprezentált. Kína – negyven elfogott áruval – a második legnagyobb aránnyal rendelkezik, mely 124 állat haláláért felelős, míg Nepálban 39 csempészárut foglaltak le, ez 113-130 tigris életébe került.



Pauline Verheij, a TRAFFIC és a WWF tigriskereskedelmi programjának vezetője, és a tanulmány társszerzője szerint, „mivel a világ összes tigrisének fele Indiában él, nem meglepő, hogy az országban van a legtöbb csempészáru-lefoglalás. Míg ezek nagy száma azt jelezheti, hogy a kereskedelem komoly arányban zajlik, vagy pedig a törvényi betartatás igen hatékony, esetleg a kettő kombinációja, azt is felmutatja, hogy az ország nagymacskái nagy nyomással néznek szembe az orrvadászok által.” A szerzők szerint adataik azt mutatják, hogy a kereskedelem annak ellenére folytatódik, hogy a tigrisek élőhelyén és a felvevő országokban figyelemreméltó és ismételt erőfeszítéseket tesznek megállítására.

2010 márciusában – a CITES legmagasabb szintű találkozója során – az országok megegyeztek abban, hogy növelik az együttműködést a nagymacskák testrészeit csempésző bűnhálózatok elleni hírszerzés terén. 2009-ben, a Világbank vezetője, Robert Zoellick szerint, a vadon élő állati termékekre épülő, globális feketepiac évente 10 milliárd dollárt ér, ezzel a vadvilág lett a harmadik legértékesebb, illegális termék a drogok és a fegyverek után.



A természetvédők rámutatnak, arra is, hogy a kínai „tigrisfarmok” veszélyt jelentenek a vadon élő állatokra, mivel szerintük állandósítja azon piac meglétét, ahol vadon élő tigrisek testrészeit lehet értékesíteni. Gyakran az ezen állatokból készült termékeknek magasabb értéket tulajdonítanak, mondván, ezek az állatok "potensebbek". Bár Kína hivatalosan nem engedélyezi, hogy az ilyen farmokról származó árukat eladják, gyakorlatilag számos nyomozás során tárták fel a tigristestrészek eladását.

A jelentés a tigriskereskedelem jobb megismerésére, és komolyabb törvényi szabályozásra szólít fel. Steven Broad, a Traffice vezetője szerint, a jó törvényi szabályozás magában nem oldja meg a problémát. „A vadon élő tigrisek megmentéséhez közös tevékenységre van szükség, hogy csökkentsük a tigristestrészek iránti igényt Ázsia kulcsfontosságú országaiban." A szerzők szerint a törvényi szabályozás eddig „a politikai akarat hiányára mutat rá azon országok között, melyek ezért országos és nemzetközi szinten felelősek.