Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Van homoki, havasi, erdei, sarlós csőrű, fehér szárnyú, rövid
ujjú meg szerecsenpacsirta is, de mi magyarok a búbos, s még inkább a
mezei pacsirtára gondolunk. Ezt mondják szántókának, csücsörgőnek is,
mindenesetre egyike a Kárpát-medence legnépszerűbb madarainak. A tavasz
várva várt hírnöke, akit nagy költőink, Arany, Petőfi, Tompa is többször
megénekeltek. A népies költészetben is gyakran szerepel. Egyik legszebb
hangfestő versikénk éppen a mezei pacsirta énekét adja vissza találóan:
„Dícső-dícső-dícső / Kikelet-kikelet / Kivirít-kivírít / A virág mind.”
Énekükkel
ellentétben a pacsirtafélék küllemre egyáltalán nem feltűnőek:
erőteljes, verébalkatú madarak, csakhogy a szabad térségeket szeretik.
Az északi vidékeken élők valamennyien vándorok, míg a délibb területek
lakói kitartanak a szülőföldjükön, de azért szívesen csatangolnak. A
fészekre nem sok gondot fordítanak, a kialakításában nagy szerepe van a
domborzatnak: gödröcskékben, talajrepedésekben, állatnyomban,
trágyadombok mellett építenek fészket, melyet olykor a zivatar utáni
elöntés veszélye fenyeget. Az első fészekalja négy-öt, a második
három-négy tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A költési idő
tizenkét-tizenhárom nap, a fiókákat minkét szülő eteti. Visszatértükkor
sohasem a fészek peremére szállnak, hanem attól kicsit távolabb
landolnak, így nem vezetik az utódok nyomára a ragadozókat. A fiókák
háromhetes korukra tanulnak meg repülni.
Táplálékukban a
gyommagvak és a rovarok játsszák a főszerepet, ezért gazdaságilag is
rendkívül fontos a szerepük. Ma még szerencsére szép számban élnek
nálunk: becslések szerint öt-hétszázezerre tehető a pacsirtapárok száma.
Itt nem is fenyegeti őket veszély, nem úgy, mint egyes déli államokban.
Bár néhol már arrafele is védenék a pacsirtákat, de sok helyütt még ma
is irtják szegényeket – merthogy a húsuk első osztályú csemege az
ínyenceknek.
Pipiske, a bóbitás rokon. A búbos pacsirta első látásra különbözik mezei pacsirta rokonától zömökebb alakja, s főleg felálló bóbitája miatt. Éneke változatos, de azért nem lehet összevetni a mezeiével. Egész évben nálunk marad. Tápláléka igen változatos; főként rovarral él, ínségesebb időkben beéri gyommagvakkal. Népies nevei: butykás kató, bubos pityer, pipiske.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!