1958. augusztus 1-én, 17.00 órakor nyílt meg az állatkert.

Középdunántúli Napló

Az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja

XIV. évfolyam-181. szám      Ára: 50 fillér     Szombat, 1958. augusztus 02.

Megnyílt a veszprémi állatkert

A Kittenberger Kálmán Növény –és Vadaspark teljes pompájával várja a megnyitó ünnepséget. A gyönyörű völgy kétoldalán díszőrséget állnak a fenyőfák. Az állatkert bejáratát képező erdélyi faragású kapufán két kecses szarvas köszönti a látogatókat. A kopjafán még rajt a lepel, apró úttörők állják türelmesen félkaréjba. Frissítő és cukorkaárusok állják el az utat. A hegyoldal, ez a természetes tribün tele van nézőkkel. A vörös kavics szinte izzik az augusztusi hőségben. A székek már-már megteltek, a pártszervezet, KISZ, tanács képviselőivel. Itt vannak a szovjet városparancsnokság küldöttei is. Begördülnek az autók, megérkeznek a budapesti vendégek, a kormány küldöttei, az ifjúsági szervezetek képviselői, Kittenberger Kálmán özvegye és a Budapesti Állatkert igazgatója. A Himnusz hangjaira vigyázba merevedik a munkásőrség, a zászlók megremegnek, Kasza elvtárs, a Járási Úttörő Szövetség titkára megnyitja az ünnepséget, és átadja helyét Tóth Ferencnek, a városi KISZ szervezet titkárának. Tóth elvtárs köszönti a vendégeket, köszönetet mond annak a mintegy négyezer veszprémi dolgozónak, akiknek munkája nyomán létrejöhetett a vadaskert. Külön kiemeli a Veszprémi Köztisztasági Vállalatot, Sneider Jenő, Keresztes György elvtársakat, Nagy Vince bácsit és a Jutasi, valamint a Szabadi szovjet harcosokat. Nádor György elvtárs, a Magyar Úttörők Szövetsége elnökségének képviseletében köszönti a szülőket, gyermekeket. Balassa Gyula miniszterhelyettes elvtárs szólal fel, majd dr. Anghi Csaba, a Budapesti Állatkert igazgatója elismerését fejezi ki azért a magas kulturális színvonalért, mellyel az állatkert megkezdte hivatását. A világon négyszáz állatkert van, Magyarországon a budapesti után ez az egyetlen, mely méltó erre a névre. Dr. Boros István a Természettudományi Múzeum főigazgatója megemlékezik az Afrika kutató Kittenberger Kálmánról, a vadaskert névadójáról. Méltatja az állatvilág kutatása során elért eredményeit, kitartó munkáját. Balassa Gyula miniszterhelyettes elvtárs elvágja az állatkert bejáratát elzáró szalagot és átadja azt rendeltetésének. A kapu kitárul, a közönség kicsit kíváncsian, kicsit meghatottan elindul a nyírfakorláttal szegélyezett utakon. A mókusok, rókák, őzikék, a lihegő kismackó, a sok-sok madár és állat érdeklődve nézeget vissza. Ismerkednek, és hálásan köszöntik a nekik otthont nyújtó veszprémieket.