Veszélyben a calgary-i vadaspark lakói?

Hónapok óta sorban pusztulnak el a Calgaryban található állatkert lakói. A természetes okok mellett nem zárható ki a személyi mulasztás sem, ezért az állatkert belső vizsgálatot indított. Eközben pedig a vadon élő állatok kereskedelmével foglalkozó szövetség nem írta alá a jegesmedvék kereskedelmét betiltani kívánó amerikai indítványt, szerintük nem ez az elsődleges fenyegetés az állatok számára.

Calgaryban szeptember óta négy őz pusztult el: kettő betegségben, kettő pedig olyan balesetekben, amelyeket a ketrec okozott. 2004 óta sorozatos halálesetekről számol be a sajtó, azóta négy gorilla is elpusztult. Tavaly januárban egy vadon élő kecskefaj egyik példánya kötelet talált a kifutójában, amibe belegabalyodott és megfojtotta magát. Decemberben pedig egy ritka dél-amerikai rágcsálót ütött agyon egy hidraulikus ajtó, amiért egy állatkerti dolgozót találtak felelősnek és büntettek két napi bérmegvonással. Ezt követően néhány hónappal egy szemfüles látogató lencsevégre kapott egy gorillát, amint azzal a késsel játszik, amelyet egy gondozó hagyott véletlenül az emberszabású kifutójában. 2008-ban összesen 41 rája pusztult el az akváriumos teremben, ami egy évvel később szintén megismétlődött.

Simon Scott, az állatkert igazgatója dühös a médiára. Szerinte a legutóbbi halálesetekről szóló híreket is állatjogi aktivisták fújták fel, akik elhatározták, hogy aláássák a park hírnevét. "Nagyon zavar, hogy a természetes okokat személyi mulasztással akarják összekapcsolni, holott nem erről van szó. Felháborító, hogy emberek egy csoportja félrevezeti a médiát, hogy befeketítsen minket." Az állatkert mindenesetre beleegyezett egy belső vizsgálatba, amelynek márciusra kell elkészülnie. Ennek fő pontja az lesz, hogy megvizsgálják az állatok ellátásának protokollját, és ahol szükséges, változtatnak rajta. "Az élet és a halál természetes dolgok egy állatkertben. Akármilyen szomorú és dühítő, együtt kell vele élni, ha az ember egy ilyen közegben dolgozik" - nyilatkozta még az igazgató. A Zoocheck Canada és a Calgary Állatjogi szövetség azonban másképp gondolkodik, szerintük szigorúbb vizsgálatokra lenne szükség, mert egy régóta folyamatban lévő ügyről van szó.

Veszélyben a jegesmedvék - vagy mégsem?

Az Egyesült Államokban a napokban egy olyan szabályozást indítványoztak, amely megtiltaná a veszélyeztetett állatfajok között nyilvántartott jegesmedvék kereskedelmét. A Veszélyeztetett Fajok Nemzetközi Kereskedelmének Szerződésében (CITES) 175 ország van jelen. Márciusban Katarban gyűlnek össze, ahol szavaznak majd a jegesmedvéket érintő kérdésről. Szerdán azonban a veszélyeztetett fajokat figyelő kanadai szervezet kinyilvánította, hogy szerintük a kereskedelem betiltása nem jelentene túl sok segítséget az északi-sarki állatoknak. Úgy vélik, jelenleg a globális felmelegedés miatti olvadás az első számú veszélyforrás számukra.

A szövetkezet szerint 1990 óta évente háromszáz kanadai jegesmedvét érint a kereskedelem, és ez a szám azóta nem változott. Kanada az egyetlen ország, ahol jelenleg engedélyezett a jegesmedvék és a belőlük készült termékek kereskedelme, hiszen ez az őslakosok megélhetését is jelenti, akik levadásszák őket. Az inuit törzs tagjai, akik a legérintettebbek a kérdésben, örömüket fejezték ki, hogy az ország nem akarja betiltani a jegesmedve-kereskedelmet, azonban azt elmondták, hogy kevesen vannak tisztában azzal, hogy valójában ők is vigyáznak erre a veszélyeztetett fajra, például vadászati kvótájuk is van. Hozzátették, őket igazából megdöbbenti a közhangulat a jegesmedvékkel kapcsolatban, hiszen ők éppen növekvő, nem csökkenő populációt figyelnek meg. A WWF (Természeti Világalap) adatai szerint a jegesmedvék száma 20-25 ezer példányra csökkent, 2006 óta szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján többek között az anakonda, a rétisas, a siketfajd, az európai bölény, a hópárduc vagy a tengeri vidra mellett.