2010. szeptember 15. 09:03

A tigrisek természetes közegükben történő életben tartásának költsége évente mintegy 80 millió dollár, állítják a környezetvédők, ám ebből csak ötven millió áll rendelkezésre. Az állatok történelmi élőhelyüknek ma mindössze 7 százalékán találhatóak meg

A számok egy új felmérésből származnak, mely célzott erőfeszítéseket sugall 42 kiválasztott, szaporodási helyszínre. Ezeken a helyszíneken a tigrispopulációk felépítése lehetővé tenné, hogy később más területeket is újra benépesítsenek – jelentették a kutatók a PLoS Biology folyóiratban.

Mintegy 3500 tigris él még természetes élőhelyén, ebből mindössze 1000 a szaporodóképes nőstény. Bár környezetvédelmi programok működnek néhány országban – elsősorban Indiában -, a tigris gyakorlatilag Ázsia hatalmas területeiről tűnt el, ahol korábban jelen volt. A valamikor Törökországtól Oroszország keleti partjáig megtalálható nagymacska jelenleg Dél- és Kelet-Ázsia egyes területein koncentrálódik, bár, még ezeken a helyeken is néhány országban már kihalt, többek között Pakisztánban, máshol egyedszáma ötven alá csökkent, ilyen Kambodzsa, Kína, Laosz és Vietnam.  

Az állatok történelmi élőhelyüknek ma mindössze 7 százalékán találhatóak meg. Ám az új vizsgálat azt sugallja, hogy a védelem előnyt kovácsolhat abból, ha az erőfeszítéseket még kisebb területekre összpontosítják, jelesül 42 „forráshelyszínre”, melyek a tigrisek jelenlegi tartományának csak 6 százalékát, azaz valamikori életterük 0,5 százalékát fedi le. „A hosszú távú cél Ázsia szerte hatalmas vidékek hálózatának védelme, ahol a tigrisek felvirágozhatnak” – mondja Nigel Leader-Williams, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a vizsgálat egyi szerzője. „A legfontosabb prioritás azonban annak biztosítása, hogy a még vadon élő, néhány szaporodóképes populációt megvédjük és megfigyeljük. E nélkül, minden más erőfeszítés kudarcra van ítélve” – mondja.

Az évi 82 millió dollár ezen 42, kulcsfontosságú helyszínen a populációk védelmének és megfigyelésének költsége. Majdnem tíz helyszín Indiában, Szumátrán és Oroszország keleti területein helyezkedik el. „Ezen forráshelyszínek egy része már védett területen van” – mondja John Robinson, a  Wildlife Conservation Society természetvédelmi és tudományos részlegének alelnöke. „Azonban sokuknál a védelem gyenge.”

A költség több mint felét a helyszíneknek otthont adó államok, illetve nemzetközi adományozók és természetvédelmi szervezetek már biztosították. Ám a hiány mintegy 35 millió dollár, és amíg ez a pénz nem áll rendelkezésre, a vizsgálat következtetései szerint, a tigrisek megmaradt élőhelyükön sem maradnak fenn.

Idén a nagy reményt a szentpétervári Tigris Csúcstalálkozó jelenti, melynek házigazdája Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az eredetileg a hétre tervezett eseményt novemberre halasztották annak reményében, hogy még több államfőt sikerül megnyerniük. Az egyik, terítékre kerülő tény, hogy ma már sokkal több tigris él fogságban, mint szabadon. Míg ez úgy tűnhet, azt jelzi, milyen messzire került a ragadozó természetes élőhelyétől, Robinson szerint némi optimizmusra is okot ad. „Elárul valamit arról, hogy a tigrisek könnyen szaporíthatóak, ha meg tudjuk őket védeni. Ezt teszik a fogságban, ha pedig a vadonban is meg tudjuk őket védeni, akkor regenerálódhatnak.”