Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÁLLATKERTEK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÁLLATKERTEK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az angolnák szaporodását sokáig rejtély övezte. Az ivarérett alakok
hirtelen eltűnnek európai élőhelyeikről, majd helyettük "szinte a
semmiből" felbukkannak a fiatal halak. Sok időbe telt, míg megoldódott a
rejtély: az angolnák a Sargasso-tengerben lévő szaporodóhelyükre
vándorolnak, és ott rakják le ikráikat. Egy nemzetközi kutatócsoportnak
most sikerült egy ideig nyomon követnie az angolnák vándorlását
ívóhelyük felé.
Az
angolnák (Anguilla anguilla) az úgynevezett katadrom fajok közé
tartoznak, azaz a tengerben ívnak, de életük nagy részét édesvízben élik
le. (Ez ma már közismert, ám régebben olyan hiedelmek is elterjedtek,
hogy a sárból teremnek.) A kizárólagos sargasso-tengeri ikrázás és az
azt követő kikelés után az angolna lárvái hosszú utat tesznek meg
részben a Golf-áramlat segítségével Európa felé, részben az amerikai
kontinenshez. Az ikrából először a mintegy 0,5 centiméteres úgynevezett
protoleptocephalus lárva kel ki, amely vándorlás közben alakul át 5
centiméteres, fűzfalevél alakú leptocephalus lárvává. Ebből a lárvából a
parti vizeket elérve nagyjából 7 centiméteres "üvegangolna" lesz.
Ezeket az alakokat régebben önálló fajoknak tartották, és csak a 19.
század végi és a 20. századi kutatásoknak sikerült tisztáznia, hogy ezek
az angolna különféle fejlődési formái.
Az üvegangolnák
felvándorolnak a folyókba és ott kifejlett "sárga angolnákká" alakulnak.
Későbbi élőhelyeikre (a kontinens belsejébe) természetes, hosszú
vándorlással kerülnek. Az átalakulás itt is tovább folytatódik, az
édesvizekben 2-20 évet tölthetnek. Az ivarérettség ismét mélyreható
változásokkal jár: táplálkozásukat beszüntetik, bélrendszerük
felszívódik, kifejlődnek az ivarszerveik, hátoldaluk sötétté, hasi
részük világossá válik. Ezt a formát nevezzük "ezüstangolnának". Ekkor
újra elindulnak a sargasso-tengeri ívóhelyük felé.
A Science
mostani számában egy nemzetközi kutatócsoport arról számol be, hogy 1300
kilométeren át sikerült nyomon követni az angolnákat az ívóhelyükig
tartó 5000 kilométeres úton. Kim Aarestrup, a Dán Műszaki Egyetem
kutatója munkatársaival együtt kifejlesztett egy olyan miniatűr műholdas
nyomkövetőt, amelyet az Írország nyugati partjaitól útnak induló
angolnákra szereltek. A berendezés olyan kicsi, hogy nem zavarja az
állatokat a vándorlásukban.
A kutatók adatokat kaptak az állatok
úszásirányáról, úszási mélységéről és vándorlási viselkedéséről.
Kiderült például, hogy a halak éjszaka a meleg felszíni vízben
tartózkodnak, de hajnalban lemerülnek a 200-1000 méter mélységben
húzódó, hideg vízrétegekbe, és ott haladnak tovább. A szerzők
feltételezik, hogy a meleg víz segíti magasabb szinten tartani az
angolnák anyagcseréjét és úszási aktivitását, a hidegebb vizekbe merülés
pedig késlelteti az ivarszerveik érését addig, amíg el nem érik
ívóhelyüket a meleg trópusi vizekben.
A kutatók remélik, hogy a
műholdas nyomkövető eljárásuk fejlesztésével sikerül hamarosan az egész
vándorlási útvonalon végigkövetni ezeket a figyelemreméltó állatokat.
A
hír forrása: Science / AAAS
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!