Meseíró pályázatot

hirdet a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a
Miskolci Csodamalom Bábszínházzal közösen

„A félreismert ordas” címmel.

 

Olyan meséket várunk, melyek egyik szereplője a félreismert farkas, aki valójában nem gonosz vagy rossz (ha juhocskákat is rabol, csak az éhség viszi rá), de a felületesen és hirtelen ítélkező emberek nem ismerik igazi arcát és üldözik őket régtől fogva.

Meséljünk a farkasról előítéletek nélkül!

Kampány az európai ragadozókért

 

Ha az európai emberek a természetről, a természetvédelemről beszélnek, általában távoli tájak, egzotikus állatok jutnak az eszükbe. Napi elfoglaltságaink mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy közvetlen környezetünkben is találhatunk csodálatos tájakat, változatos élővilágot, melyek szintén védelemre szorulnak. Mivel Európa legnagyobb része sűrűn lakott, így a természetes élőhelyek egyre jobban feldarabolódnak, átalakulnak, szennyeződnek.

A jaguároknak a zöld folyosók rendszere az utolsó esélyük. Ha nincs összefüggő menedékük, az oroszlán meg a tigris mellé kerülhetnek a veszélyeztetet állatok listáján. Erről ír a National Geographic Magazin ma megjelenő száma!

Írta: Mel White

Alkonyodik Costa Rica vadonában, lassan elcsöndesül az erdő. A kamasz jaguárhím épp most ébred föl álmából. Csak nyújtózik egyet, aztán máris nekiindul: puha léptekkel, eltökélten vág neki az ösvénynek, hogy végleg maga mögött hagyja az erdőt, ahol született.

Ismeretlen okból lemészároltak 53 oroszlánfókát a Galápagos-szigeteken.

Az állatokat egyetlen nagy, fejre mért ütéssel végezték ki - egyelőre csak ennyit sikerült megállapítaniuk a Galápagos Nemzeti Park munkatársainak. Az 53 oroszlánfóka - köztük 13 kölyök - oszladozó tetemét Pinta szigetén fedezték fel.

 

A nagytestű tengeri emlősöket gyakran vadásszák, főleg a bőrük és a foguk miatt, a hímek nemi szervéből pedig ősi kínai recept alapján nemi vágyat serkentő szert készítenek.

A 202 egyedre tehető európai vízilóállomány jelentős részének „magyar vér” csörgedez az ereiben. Az egykor Budapesten élt ősöknek kontinensünk szinte minden szegletében élnek ük- és szépunokái – számolt be a budapesti állatkert.
A csehországi Ostrava állatkertjében vezetett európai állatkerti víziló törzskönyv szerint Európában 76 állatkertben mutatnak be nílusi vízilovakat, összesen 202 egyedet. Bár az állatok közül néhánynak ismeretlen a származása, az egész európai állatállomány végső soron 31 alapító tenyészállatra vezethető vissza, amelyek még az afrikai vadonból kerültek Európába.

120 ezer kilométert utazott másfél év alatt a rákóczifalvi Macimúzeum egyik világjáró mackója. A világjáró egyebek között háromszor járt Kínában, kétszer New Yorkban, utazásait Rákóczifalván speciális útlevélben tartják nyilván.

A rákóczifalvi Macimúzeum két éve kezdeményezte az úgynevezett kuruc macik utaztatását. A sorszámozott „macihadsereg” tagjai közül jelenleg több mint húszan utaznak a világ legkülönbözőbb tájaira, voltak már Kenyában, Amerikában, Indiában, Egyiptomban, Afganisztánban, és Európa számos országában.

Három amuri leopárdnak adott életet anyjuk, Indira a jaltai állatkertben. Ezek a ragadozók a kihalás szélén vannak, és fogságban nagyon ritkán van utódjuk. Természetes élőhelyükön, a szibériai Amur folyó mentén már csupán 30 egyedet tartanak számon.

Világra jöttükkor e a ritka ragadozókölykök súlya alig haladta meg az 50 grammot. Bár a két hím és egy nőstény apróságot anyjuk kiválóan táplálta, az állatkert gondozói mégis úgy döntöttek, hogy elválasztják tőluk.

Magánállatkerteket tarthattak fenn az ókori egyiptomi Hierakónpolisz uralkodói - vélik az ősi várost feltáró amerikai régészek.

 

Megérkezett Berlinbe Gianna, a fiatal jegesmedvelány kedden. Knut, a híressé vált berlini jegesmedve rajongói izgatottan várják, hogyan reagálnak egymásra a fiatalok.

 

Knut és az állatkert látogatói már délelőtt sejthették, hogy ez a nap más, mint a többi: a jegesmedve-kifutó sokáig üres maradt. Az ápolók Knutot a terület nem látható részén tartották, amelyet barátaival, a negyvenéves örvös medvével és egy macskával oszt meg.

 

A gondozók a két jegesmedvét lépésről lépésre szeretnék összeismertetni, hogy megszokják a viszonylag stresszes helyzetet. Az első kontaktus Knut és Gianna között nagyon érzékeny szaglásuk útján történik majd meg.