Az állat hossza 18-24 centiméter, farokhossza 4-9 centiméter és testtömege 170-430 gramm. Ez a patkány nagyságú állat úgy néz ki, mintha a mormota kicsinyített mása lenne. Bundája felül szürkéssárga és kissé pettyes. Hasa sárgás, a torokrész fehér. Bundája puha, de nagyon vékony és ezért szinte tüskésnek hat. A rövid farkat sűrű szőrzet borítja, a vége sötétebb. Szeme nagy, sötét és oldalt ül, hogy az állat körbelásson. Füle kicsi, épphogy kilátszik bundájából. Az erős, ügyes mellső láb ideális ásáshoz, és táplálkozáskor az állat meg tudja fogni vele az élelmet. Gyakran felágaskodik, futás közben pedig rövid farkát égnek emeli. Figyelmeztető hangja éles füttyentés. Mikor elégedett, lágyan dörmög, vagy trillázó hangot ad. Veszély esetén villámgyorsan eltűnik földbe ásott járataiban.

Talajlakó, nappal aktív kisemlős. Nagyjából 5 évig élhet. Táplálékai fűfélék, magok és rovarok, néha a terményekre is rájár. A táplálékot ügyesen, a kezével ragadja meg, és gyors rágó mozdulatokkal fogyasztja el. A parlagi sas és a kelet-európai puszták más ragadozó madarai szívesen vadásznak az ürgére — Magyarországon éppen azért védett 1982 óta, mert ezek fontos táplálékállata. A hermelin és a molnárgörény is szívesen megfogja. Az intenzív mezőgazdasági művelés sokfelé jelentősen csökkentette számát.

Késő ősztől tavasz elejéig téli álmot alszik. A közös föld alatti járatokban társas, de külön vackában magányos. Az üreg bejáratát kis földsánc veszi körül. Az üregek hosszú járatként húzódnak a talajban, és egy kamrában végződnek. Itt az ürge jól kipárnázott fészket épít magának, ahová behúzódik éjszakára, és itt alussza téli álmát is, tartalék táplálék nélkül. A két méternél is mélyebb üreg, aminek bejáratát téli álma előtt betömi, megvédi a fagytól, eközben zsírtartalékaiból nyer energiát. Testfolyamatait „takarékra állítja”, hőmérséklete 2 Celsius-fokra süllyed. Beleiből minden tápanyagot felszív. Szíve csak néhányat ver percenként.

Rendszerint laza telepekben él, lehetőleg a rendszeresen legeltetett füves pusztákon.
Az ivarérettséget körülbelül egyéves korban éri el. A párzási időszak március-május között van. Az „ürgeév” rövid, lényegében a nyári idényre korlátozódik, ezért évente legtöbbször csak egy, 5-8 kölyökből álló almot rak. A kicsinyek 25-28 napos vemhesség után csupaszon és zárt szemmel születnek, és anyjuk jó három hétig szoptatja őket a fialóvackon, míg el nem kezdenek kijárni az üregből. Nyolc naposan nyílik ki a szemük, és két hónapos korukra már igen önállóak. A belső nemi szervek még a téli álom alatt elkezdenek nőni. Ébredés után a spermiumok már érettek, és az ürge nemzőképes.

Válasz

Az ürge (Spermophilus, korábban: Citellus) a földön élő földimókusformák (Xerinae) alcsaládjának Marmotini nemzetségébe tartozó nem.

A nem 41 faja az északi féltekén, Közép- és Délkelet-Európától Szibériáig, illetve Mexikótól Alaszkáig él. Európában két fajuk fordul elő: a közönséges és a gyöngyös ürge; előbbi Magyarországon védett állat, utóbbi hazánktól ÉK-re él; rendszerint a füves síkságokon. A jégkorszakban több fajuk élt Európában, de az erdők terjeszkedésével sorra szűntek meg természetes élőhelyeik.

Növényeket esznek: főleg fűféléket és magvakat, de kifosztja a madarak fészkét is. Telepes állatok. Kétféle kotorékot ásnak: külön éjszakai és téli búvóhelyet és külön nappali, rövid időre használt menedéket. Téli álmot alszanak.

Válasz

..nagyon jó felvétel.valamit igy köszön meg.!!...

Válasz