Az óvilági tyúkok csoportjába, a fácánfélék családjába tartozó igazi tyúknem. Feje egészen a szem környékéig tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. Csőre aránylag vastag: szárnyai rövidek, lekerekítettek. A hatodik evezőtoll a leghosszabb. 18 kormánytollas farkát képes legyezőszerüen felmereszteni. A csüd a középső ujjnál hosszabb, táblás és a himnél sarkantyuval ellátott. Két ismert faja van, u. m. a közönséges páva (P. cristatus L.), fejdíszét aranyos zöld fémfényü tollak teszik, háta aranyos zöld, kék, hasa barnás-zöldes. Hosszu farktollainak végén pompás kékes zománcos szinü foltok, az u. n. pávaszemek vannak. A him hoszu tollait a 3-ik évben kapja. Csőre és lábai barnák. A nőstény egyszerübb szinü, egyszinü barna, melle és hasa fehér. Hossza 110-125 (a nőstényé 95), szárnyhossza 46 (40), farkhossza a kormánytollakkal 120-130 (a nőstényé 33) cm. Cejlon és Kelet-India erdeiben vadon él, az indusok vadásszák. Nagy Sándor hozta először Európába, ahol csakhamar elterjedt. Magyarországban gyakori a nagyobb udvarokban a szárnyasok közt. 30-40-enként csapatokban élnek, többnyire a földön tartózkodnak, magokból és rovarokból táplálkoznak. Bokor alatt fészkelnek, halványsárga, pettyes 4-9 tojást rak, melyet a nőstény csak a legnagyobb szükségben hagy el. Húsa élvezhető. Hangja kellemetlen, rikácsoló pao-paoszerü. Mint díszmadár a kevélység és a nagyravágyás jelképe, s még példabeszéddé is vált: «kényes, büszke, mint a páva». 15-20 évig is elél. A fehér páva csak szinváltozata, tollazata egészen fehér. A másik faj a P. muticus Hors L., hasonló nagyságu, csakhogy farktollai nem olyan hosszuak és pávaszem nélküliek. Hazája Birma, Jáva és Szumátra. A pávát az ókorban is igen jól ismerték. Salamon király hajói Iphirból hozták. A rómaiaknál a Juno istennő szent madara volt. Olaszországban főleg Karthagóból hozták. Cicero idejében nagyon sok volt már Rómában, farktollait legyezőül használták, húsát, főleg pedig agyvelejét és nyelvét csemege gyanánt ették. Mint ismeretes, Nagy Károly nagyon szerette e madarat, tollát a lovagok és hölgyek díszül használták, csak később kapott divatra Angolországban a pávatollas kalap. Khinai mandarinok rangfokozatának megállapítására és megkülönböztetésére P.-tollakat használnak.

Válasz