Miért ment csődbe az állatkert?

Az állatkert vesztét a Főváros által megállapított magas bérleti díj és az érdektelenség okozta. Amikor a kertet alapították, a város vezetői még támogatandó intézményként tartották számon, a századfordulón azonban már csak egyszerű bevételi forrásként kezelték, s ezért kértek el a területért oly magas bérleti díjat. A látogatók alacsony létszámának okát ma már nagyon nehéz megítélni, hiszen 1896. után már földalattival is ki lehetett jutni a Városligetbe. A magyarázat valószínűleg abban keresendő, hogy a millennium rendezvényei olyan "tömények" voltak, hogy szinte senkinek sem jutott eszébe elmenni egy kiállításra, vagy éppen az állatkertbe.

Még 1896.-ban létesítette az állatkert az úgynevezett "ősbudavárat". A "Látványosságok Háza" néven is ismeretes, hírhedté vált mulatóhely bevétele az állatkert javára esett, ámde egyáltalán nem illett össze a természettudományos ismeretterjesztés elvével. Emiatt, s azért, mert a Főváros felhívta a kert figyelmét, hogy a területet kizárólag állatkert létesítése céljából adta bérbe, végül bezárták az "ősbudavárat". Bár ez a szégyenletes vurstli így eltűnt az állatkertből, az így kiesett bevételt sajnos nem sikerült pótolni. Végül a gazdasági nehézségek oda vezettek, hogy a Főváros 1907-ben feloszlatta az állat- és Növényhonosító Társaságot, s megindította a csődeljárást.

Bár az állatkertet üzemeltető társaság csődbe ment, maga a kert a közvélemény szeretetét élvezte. Ezért mindenki egyetértett ifj. Andrássy Gyula belügyminiszternek azzal az ötletével, hogy az állatkert üzemeltetését vegye át Budapest városa. Ettől kezdve az kert Budapest Főváros állat- és Növénykertje lett.

Hogyan épült újjá az állatkert?

Amikor az állatkertet átvette a Főváros, sem az épületek, sem az állatállomány nem mutatott valami jó összképet. Ezért elhatározták, hogy nagyszabású munkával teljesen újjáépítik a kertet, s egy a Fővároshoz méltó, új állat- és Növénykertet hoznak létre. Számunkra ez furcsa lehet amiatt, mert a múlt század végén éppen amiatt került az állatkert kilátástalan helyzetbe, hogy a város vezetői puszta jövedelemforrásnak tekintették ezt az intézményt. A változás motorja dr. Bárczy István, a nagy városfejlesztő főpolgármester volt, akinek városépítészeti elgondolásai közt kiemelt helyen szerepeltek a közparkok és ligetek, így az állatkert is.

Az átépítés első lépéseként 1.212.000 aranykoronát biztosítottak az átépítés költségeinek fedezésére, majd kinevezték az állatkert új igazgatóját dr. Ráthonyi Zoltán állatorvos személyében, aki ezen tisztséget az átépítés alatt töltötte be.

A tervek kidolgozására és munkálatok összefogására éltre hívták az állatkertépítő Bizottságot, hogy ..."gondoskodjék mindenekről, amik e szép cél keretébe vágnak". E bizottság tagjai mind neves zoológusok, botanikusok, építészek, közéleti személyiségek voltak. Minthogy e bizottság nagy testület volt, négy vezetőnek adták kezébe a tulajdonképpeni irányítást, nevezetesen dr. Bódy Tivadar alpolgármesternek, mint a bizottság elnökének a munkálatok vezetését, dr. Kovách Aladárt a közönség általános kívánalmainak érvényesítését, valamint dr. Lendl Adolfot a tudományos program kidolgozását. A nagyszabású terv igen hamar elkészült, s ezt a tervet a városatyák nemcsak, hogy elfogadták, hanem az eredeti 1 millió 212 ezer koronás keretösszeget is felemelté négymillióra.

A tervek alapján az állatkert a rendszertani alapú bemutatást tűzte ki célul, azaz rokonság szerint csoportosítva mutatták be az állatokat. Nemcsak állatkertet terveztek azonban, hanem azzal párhuzamosan növénykertet is. Már a tervezéskor ügyeltek arra, hogy az idős, terebélyes fákat lehetőleg megkíméljék.

Az állatok bemutatásánál azt a mintát igyekeztek alapul venni, amelyet panoráma-kifutó néven Carl Hagenbeck talált fel és alkalmazott először hamburg-stellingeni állatkertjében. Ennek megfelelően az állatokat a közönségtől nem vasrácsokkal, hanem száraz-, vagy vizesárokkal igyekeztek elválasztani. Ugyancsak stellingeni mintára kívánták megépíteni a két hatalmas műsziklát is.

A régi állatkert szinte valamennyi épületét elbontották, s helyükön újakat emeltek. Az épületek egy részét már akkor nagynevű építészek tervezték. A Főkapu és az Elefántház például Neuschlosz Kornél tervei alapján épült. A legtöbb állatházat azonban két - akkoriban még alig ismert, de később nagynevűvé lett építész - Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte. Az ő terveik alapján épült fel például a Madárház, a háború alatt elpusztult régi Bölényház, vagy éppen a Szarvasház. Ugyancsak ekkor emelték a Pálmaházat is az alatta található Aquariummal együtt, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján. Ekkor épült a Kis- és a Nagyszikla is.

Az átépítés közben két neves látogatója volt a kertnek, Carl Hagenbeck fiainak, Heinrichnek és Lorenznek személyében. Az újszerű bemutatási rendszerről igen elismerően nyilatkoztak, s ígéretet tettek arra, hogy a már állatokkal is benépesített zoot is meglátogatják.