Pelikánok.
A gödényfélék (Pelecanidae), hétköznapi nevükön pelikánok a madarak osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe tartozó család.
A gödény szónak érdekes módon ugyanúgy az ótörök kotan lehet az eredete, mint a hattyú szónak. (Az oszmán-törökben a borzas gödény neve kutan, míg a csagatáj török nyelvben a kotan szó „hattyút” jelent, és a hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan.) A pelikán szó eredete az azonos jelentésű ógörög πελεκανος, pelekanosz. A név hangutánzó eredetű, a πελεκαω, pelekaó („fejszével vág”) származéka, a πελεκυς, peleküsz („fejsze”) szó alapján.

rópusi, szubtrópusi és mérsékelt öveken élnek. Előfordulnak minden földrészen. A Duna-delta két gödény faja a rózsás gödény és a borzas gödény.

Élőhelyük

Mivel táplálékukként sok hal szükséges és nem tudnak víz alá merülni inkább a sekély tavaknál élnek. Több fajt is találtak a sós vizen, és amelyekről bebizonyosodott hogy kitelelnek a nyílt vizen is.

Megjelenésük

A pelikánok nagy vizí madarak, közülök is a legnagyobb a borzas gödény, melynek testhossza 180 centiméter, testsúlya 13 kilogramm, szárnyfesztvolsága 3,45 méter. A legkisebb a barna gödény, melynek szárnyfesztáolsága 2 méter, testsúlya 4 kilogramm. A legszenbetünőbb a 25–47 centiméteres csőrük, közülük is az ausztrál pelikánnak a leghosszab, amely kifejlett korában 34-47 centiméter hosszú csőrrel rendelkezik. Csörük alatt akár 13 literes torokzacskó található, amely a táplákozásban segíti őket. Szárnyaik hosszúak és szélesek. A pelikánok akár 24 órán keresztül tudnak repülni megállás nélkül, akár 5000 kilométeren keresztül, 56 km/h sebességgel és 3000 méter magasságban. Lábujjaik között úszóhártya található, lábaik távol vannak egymástól. Tollazatuk minden fajnál fehér és a szárnyuknál fekete, kivéve a barna pelikánt, akinek a neve árulkodik a színéről.
Táplálékuk szinte kizárólag halakból áll. Naponta testsúlyának 10%-ával megegyező táplálékot fogyasztanak, ez körübelül 1,2 kilogramm, ami naponta 12.000 kilogramm hal és évente 4380 tonna hal. Főleg csoportokban vadásznak, így bekeritik a halakat és azok a sekéli víbe nem tudnak a mélységbe menekülni, így könnyen el lehet kapni őket.

A pelikánok telepekben fészkelnek. Szaporodási időszakuk tavasszal kezdődik, az Észak-Amerikában élő fajoknál áprilisba. A trópusi klímákban nem rögzített, mivel egész évben leheteséges. Fészképítésük nagyon eltérő, egyes fajnál csak egy mélyedésből áll, más fajoknál ágakból és levelekből áll, melynek átmérője 75 centiméter, magassága 30 centiméter. Fészekaljuk általában 2 tojásból áll, melyet 30–36 napon belül kiköltenek.

Válasz