Least Concern
A Természetvédelmi Világszövetség
Vörös Listája szerint
Nem veszélyeztetett
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft

Válasz

A hóbagoly (Bubo scandiacus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.

2002-ig a Nyctea nemhez tartozott, de átsorolták a Bubo nemhez, egyes rendszerek még a régi alakot Nyctea scandiaca használják. (Olsen et al. 2002)
A hóbagoly az északi-sarkkör területén költ, Izlandtól és Skandináviától keletre Kelet-Szibériáig, valamint Alaszkában, Kanadában és Grönlandon is.

Gyér növényzetű, nyílt területeken, tundrán, füves, lápos területeken fordul elő, az erdős élőhelyeket többnyire elkerüli. Télen gyakran délebbre vándorol, ilyenkor lakott területek közelében is feltűnik, és ritka kóborlóként alkalmanként Magyarországon is felbukkan.
Hosszúsága 55-66 centiméter, szárnyfesztávolsága 145-165 centiméter, testtömege 1200-2900 gramm. A tojó egy ötödével nagyobb, mint a hím, tollazata fehér sötéten mintázva, ami jó álca költéskor. A hím tollazata majdnem fehér. Lábait egészen a lábujjakig fehér tollazat borítja. Erőteljes karmai és csőre fekete, szeme sárga.
Elsősorban szürkületkor, de nappal is jár vadászni. Többnyire magányosan él. A szaporodási időben erőteljesen territoriálisak, a területüket a hímek hangjelzéssel és fenyegető testtartással védelmezik vetélytársaikkal szemben. A territórium nagysága a területen fellelhető táplálékmennyiségtől függ. A hóbagoly elterjedési területének nagy részén költözőmadár, télen a hideg északi területekről délebbre vándorol. Természetes ellenségei a rókák, farkasok és a nagy termetű ragadozómadarak.

A hóbagoly ragadozó, táplálékát elsősorban kis termetű rágcsálók, péládul (lemmingek, egerek, patkányok, mókusok és egyebek) alkotják, de elkapja a nagyobb termetű nyulakat is. A nála kisebb termetű madarak sincsenek biztonságban tőle, hiszen a fácánokat, havasi hófajdokat, récéket, ludakat, sirályokat és énekesmadarakat is elfogyasztja. Alkalmanként halat is zsákmányol, de nem veti meg a dögöt sem. Vadászat során egy nyílt terület legmagasabb pontján várakozik a közelben felbukkanó prédára. Lényegében teljes vadászterületét belátja egy helyben ülve, hiszen fejét 270°-ban képes körbefordítani. A nem emészthető csontokat, szőrt, tollazatot nagyméretű, hengeres köpet formájában öklendezi vissza.

Egész életre szóló párkapcsolatot alkot. Két évesen lesz ivarérett, a költési időszak májustól szeptember közepéig tart, a pontos idejét a táplálék bősége határozza meg.

A hím az udvarlás során előbb egy "légi bemutatót" tart, gyakran zsákmánnyal a csőrében vagy a karmai között. Majd a földre leszállva folytatja a násztáncot, melynek végén zsákmányát a nőstény elé helyezi. Ritkán előfordul az is, hogy a zsákmányt repülés közben adja át a tojónak. A hím által foglalt territóriumban a nőstény választja ki a fészek helyét, mely valamilyen kisebb magaslat, dombocska. A nőstény ennek a kis magaslatnak a felszínén kis mélyedést kapar, és ebbe rakja tojásait anélkül, hogy bármivel kibélelné.

A tojó 3-11 sima, csillogóan fehér tojást rak, melyen 32-34 napot ül. A tojó az első tojás lerakása után már ül a tojásokon. A kikelt fiókákról mindkét szülő gondoskodik. Azokban az években, amikor kevés a zsákmányállat, a hóbagoly lemond a költésről, és nem nevel utódokat.

A fiókák körülbelül 25 nap után kezdenek repülni, és 5-7 hetes korukban kezdenek el saját maguk vadászni. Fiókáit agresszívan védi, még az emberre is képes rátámadni a saját revírjén belül.

Szabadon 15 évet él, de fogságban elérte a 28 évet is.

Magyarországon rendkívül ritka kóborló.

Válasz